pr.media.hu Közlemények - OTS
Kormányzat

Paks szerdától újra teljes kapacitáson, ősszel jön a klíma- és víztörvény

Sajtóbejáráson mutatta be a Paks és Dunaszentbenedek között kiépülő fenékküszöb építési munkálatait Magyar Péter miniszterelnök. A kormányfő bejelentette: ősszel klímatörvényt, valamint víz- és energiagazdálkodási törvényt nyújtanak be az Országgyűlés elé.

Sajtóbejáráson mutatta be a Paks és Dunaszentbenedek között kiépülő fenékküszöb építési munkálatait Magyar Péter miniszterelnök. A kormányfő bejelentette: ősszel klímatörvényt, valamint víz- és energiagazdálkodási törvényt nyújtanak be az Országgyűlés elé.

Folyamatosan kapcsolják vissza a Paksi Atomerőműben az alacsony vízállás miatt leállított turbinákat: a 3-as reaktorblokk 6-os turbináját szombaton este Magyar Péter miniszterelnök jelenlétében indították újra, így vasárnap reggel már 800 megawatt felett járt az erőmű termelése. A nyolc hidegvizes szivattyúból hét újra üzemel, szerdára pedig várhatóan ismét eléri a névleges 2000 megawattos teljesítményét az erőmű.

Magyar Péter miniszterelnök Pakson a sajtóbejárással egybekötött tájékoztatón elmondta, a tervezettnél gyorsabban halad a munka a fenékküszöb kiépítésével Paks és Dunaszentbenedek között. Már csak 150 méternyi szakaszt kell kiépíteni a Duna bal és jobb partja között, a most érkező magasabb vízhozam miatt azonban előbb a mederfeneket erősítik meg mindkét oldalon – amint ez elkészül, összezárják a két parton kiépült védművet.

Kevesebbe kerülhet a fenékküszöb a tervezettnél

A Duna bal partján, Dunaszentbenedeknél a fenékküszöb kiépítése 242 méternél jár, mondta Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter. A Honvédség munkájával kiépülő szakasz a partoktól a meder felé szélesedik. Kádár Pál dandártábornok, a Védelmi Igazgatási Hivatal főigazgatója hozzátette: vasárnapig 33 500 tonna kő indult el az ország bányáiból Dunaszentbenedek felé. “Ebből 5000 tonna felajánlásból, díjmentesen érkezett – úgy, hogy nemcsak a kőanyagot, de az ezzel kapcsolatos költségeket, így a szállítást is magukra vállalták az érintett cégek. Nem lehet ezt eléggé megköszönni” – mondta a dandártábornok.

Kádár úgy számol, hogy a beruházás eddig tervezett 6,1 milliárd forintos költségén belül már most látszik egy 100 millió forintos megtakarítás, a végösszeg pedig legalább 600 millió forinttal lehet kevesebb a tervezett költségvetéséhez képest.

Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese a tájékoztatón elmondta, hogy a hidrológiai helyzet a Dunán hasonló az augusztus 3-án mért mélyponthoz képest. “Budapesti vízmérceállomásunkon ezt alul is múltuk – itt Paksnál viszont ahhoz képest 15 centiméterrel magasabb a víz állása. Ebben nagy segítség volt a két süllyesztett bárka, a fenékküszöb, valamint a Ráckevei-Soroksári-Duna-ág vízleeresztése” – mondta a szakember.

Gacsályi szerint a munka most következő szakaszában arra fókuszálnak majd, hogy a jobb parton kiépült 90 méteres, és a bal parton kiépült 242 méteres szakaszon elkezdjék kiépíteni a mederbiztosításokat, és ha alacsonyabb vízhozamok érkeznek, akkor szűkíthetik majd tovább a Duna medrét.

Energetikai fejlesztések, uniós forrásokból

Magyar Péter miniszterelnök kiemelte, fejleszteni kell Magyarország energiabiztonságát, így folytatódni fog az energiadiverzifikáció, a kormány megerősíti az ország villamoshálózatát, elősegíti a nap- és szélerőművek, valamint az energiatározó-kapacitások kiépülését.

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a tájékoztatón hangsúlyozta, ezek fejlesztéséhez és kiépítéséhez az uniós forrásoknak köszönhetően az Európai Unió is hozzájárul. “Kevesebb, mint 1000 megawatt tárolókapacitás van most Magyarországon, miközben legalább 3000 megawattra lenne szükség – sőt, ezt a célszámot várhatóan növelni is kell” – mondta a miniszter.

Újságírói kérdésre Kapitány arról is beszélt, meg kell vizsgálni, hogyan tudják meghosszabbítani a Paksi Atomerőmű üzemidejét, szerinte ugyanis a jó karbantartásnak köszönhetően akár 20 évvel meg lehetne hosszabbítani Paks I. működését.

Vigh Károly, a Paksi Atomerőmű üzemviteli igazgatója a tájékoztatón beszámolt arról, hogy a 3-as blokk 6-os turbinája után vasárnap reggel 7 óra után hálózatra kapcsolták az 1-es blokk 2-es turbináját, és elindították az 1-es blokk 1-es turbináját is. Vigh szerint reális esély van arra, hogy vasárnap estére mind az 1-es, mind a 3-as reaktorblokkot fel lehet terhelni a névleges teljesítményére, szerdára pedig az újraindítás alatt álló 4-es reaktorblokkban is elérhetik a teljes kapacitást. Így a jövő hét közepére a Paksi Atomerőmű ismét 2000 megawattot termelhet majd.

Jön a klímatörvény, a víz- és az energiagazdálkodási törvény

“Látta mindenki, mi történik ezen a nyáron: rekordaszály és rekordalacsony vízszint érte el a hazánkat, kiégett tájakat, erdőket, mezőket hozott” – mondta Magyar Péter. “Ezek után soha többé nem dughatjuk a fejünket a homokba, hiszen valószínűleg túl vagyunk a huszonnegyedik órán is ahhoz, hogy megmentsük Magyarországot a klímaválság következményeitől.”

A miniszterelnök bejelentette: amint véget érnek a vízszint emelését célzó építkezések a Paksi Atomerőműnél, a kormány a lehető leggyorsabban olyan jogszabályokat terjeszt majd be az Országgyűlés elé, ami lehetővé teszi a védekezést a klímaválság következményeivel szemben.

“Klímatörvényt fogunk beterjeszteni; víz- és energiagazdálkodási törvényt fogunk beterjeszteni; és megvizsgáljuk, mit kell ahhoz tenni, hogy minél több vizet meg tudjunk tartani Magyarországon, milyen tározókat kell építeni, hogy egész évben minél több víz állhasson rendelkezésére az embereknek, a mezőgazdaságnak, és a vállalatoknak. Megvizsgáljuk, hogyan tudjuk megmenteni a tavainkat a kiszáradástól, hogyan tudunk új életet lehelni a folyóinkba. Ezek az életünk részei, de ha nem teszünk semmit, akkor láthatóan ezek a megsemmisülés felé tartanak” – hangsúlyozta Magyar Péter.

Felajánlások érkezhetnek október 23-ra is

Látva a paksi építkezésekre szánt felajánlások tömegét, a miniszterelnök azt mondta, várhatóan az 1956. október 23-i forradalom 70. évfordulójának megemlékezésére is felajánlásokat várnak majd, elsősorban a Magyarországon működő nagyvállalatoktól.

“Ma már versenyeznek a cégek azon, ki mit tud felajánlani. Az október 23-i megemlékezésre is hasonló hozzáállást várunk, ott kő helyett viszont pénzre lesz szükség, hogy az egész világ lássa, milyen méltó módon emlékezünk meg a forradalmunkról. Ha közös az ünnep, akkor méltányos, ha a nagyvállalatok is beszállnak ebbe – a költségvetésben ugyanis már csak néhány száz millió forint áll rendelkezésre az október 23-i rendezvényekre” – hangsúlyozta Magyar Péter.