Nyilvánosságra kerülnek az Orbán-kormányok titkosított döntései

Több részletben nyilvánosságra hoz a kormány mintegy száz, az elmúlt 16 évben született, eddig minősített, úgynevezett háromezres kormányhatározatot. Az első részletben tizenhárom darab, közpénzből finanszírozott kutatásokról és tanulmányokról szóló döntés kerül nyilvánosságra.

A háromezres kormányhatározatok eredeti rendeltetése az, hogy valóban érzékeny, például nemzetbiztonsági vagy honvédelmi információkat tartalmazó kormánydöntések ne kerülhessenek nyilvánosságra. A mostani felülvizsgálat azonban azt mutatja, hogy az előző kormányok ezt az eszközt olyan ügyek elrejtésére is használták, amelyek esetében a titkosság fenntartása már nem indokolható.

A Miniszterelnökség felülvizsgálta az elmúlt 16 év háromezres kormányhatározatait, és ahol a minősítés fenntartásának törvényi feltételei már nem állnak fenn, megszünteti azt. A valódi államtitkokat továbbra is védeni kell, a közpénzek felhasználása önmagában nem indokolhatja az adatok minősítését és a nyilvánosság kizárását.

A dokumentumok nyilvánosságra hozatala újabb lépés annak feltárásában, miként működött az Orbán-rendszer: milyen döntésekkel, milyen szereplőknek és milyen célokra juttattak közpénzt úgy, hogy annak részleteit évekre vagy akár évtizedekre elzárták a magyar emberek elől. A most nyilvánosságra kerülő iratok között közpénzből finanszírozott kutatásokról és tanulmányokról szóló döntések is vannak.

Minősített adatok, szigorúan titkos dokumentumok

A “szigorúan titkos” minősítéssel ellátott, úgynevezett háromezres kormányhatározatok olyan, minősített adatot tartalmazó határozatok, melyeket tartalmuktól függően 10, 20 vagy akár 30 évre is titkosíthatnak. A minősítés kétszer is meghosszabbítható, így egyes döntések akár 90 évig sem válhatnak megismerhetővé.

A kormányhatározatoknak négy típusa van:

• A korábban is mindenki által megismerhető, teljesen nyilvános kormányhatározatok sorszáma egyessel kezdődik – ezek az ezres határozatok, melyeket kötelező közzétenni a Magyar Közlönyben.
• A nem titkos, de közzé nem tett kormányhatározatok sorszáma kettessel kezdődik: ezek a kétezres kormányhatározatok, melyek jellemzően a kormány alá rendelt szerveknek szabnak feladatokat.
• A minősített adatot tartalmazó, “szigorúan titkos” jelzővel ellátott háromezres kormányhatározatok sorszáma hármassal kezdődik.
• A négyessel kezdődő, azaz négyezres kormányhatározatok általában, de nem kizárólag munkaszervezési kérdésekről rendelkeznek, és szintén nem nyilvánosak.

Bár a háromezres kormányhatározatok között szerepelnek olyan államtitkok, melyek nyilvánosságra hozatala veszélyeztetné a kormány működését, a most nyilvánosságra hozott dokumentumok nem ilyen jellegűek.

Milliárdos kormányzati megbízások a Századvég felé

A Századvég évtizedeken át az Orbán-rendszer egyik legfontosabb politikai és szakpolitikai háttérintézménye volt. A szervezet gyökerei közvetlenül a Fidesz alapító nemzedékéhez vezetnek: a Századvég folyóirat szerkesztői között Orbán Viktor és Kövér László is szerepelt, Orbán pedig később maga is a Fideszt támogató intellektuális műhelyként beszélt a körről.

A 2010 utáni kormányok alatt a Századvég szerepe és állami finanszírozása látványosan megnőtt. A csoport közvélemény-kutatásokat, politikai és szakpolitikai elemzéseket, valamint stratégiai tanácsadást végzett az államnak, miközben évről évre milliárdos kormányzati megbízásokhoz jutott. A Századvég így közpénzből vált az Orbán-kormány politikáját támogató elemzői és tanácsadói háttér egyik központjává.

A most nyilvánosságra hozott háromezres kormányhatározatok első csomagja ennek a rendszernek a működésébe is betekintést enged: megmutatja, milyen kormányzati döntések és megbízások alapján, milyen konstrukciókban kerülhetett közpénz a Századvéghez. A dokumentumok így az eddig ismert kifizetések mögötti döntési mechanizmus egy részét is láthatóvá teszik.

A dokumentumokat a kormany.hu/titkositott-kormanyhatarozatok oldalon láthatja.