Fontos lépés a magyar logisztikának — a NiT Hungary üdvözli a Gubacsi vasúti híd megújítását
A NiT Hungary üdvözli és támogatja a hétfői bejelentést, amely szerint aláírták a Gubacsi vasúti híd újjáépítésének kivitelezői szerződését. A 21 milliárd forintos beruházás nemcsak egy régi adósságot rendez, hanem konkrét bizonyítéka annak a közös szakmai munkának, amelyet a fuvarozói érdekképviseletek és a kormányzat 2026 nyarán elindítottak. A Gubacsi híd Magyarország vasúti áruforgalmának 10–15 százalékát vezeti át, a Csepeli Szabadkikötő és a főváros déli logisztikai övezete rajta keresztül kapcsolódik a hálózathoz.
Lajkó Ferenc, a NiT Hungary ügyvezető főtitkára így nyilatkozott:
„A Gubacsi híd újjáépítése jó irányba tett lépés, és a magyar logisztika egészének kedvez. Az igazi eredmény akkor születik meg, ha a vasút és a közút partnerségben, egy összehangolt intermodális rendszerben működik — hiszen az áru a gyárkaputól a raktárig, a raktártól a boltig végül közúton érkezik meg. Örülünk, hogy a júliusban megkezdett közös munka konkrét beruházásokban is testet ölt.”
Miért fontos ez a beruházás
A Gubacsi híd 2014 óta 5 km/órás sebességkorlátozás alatt üzemelt, ami komoly kockázatot jelentett a hazai vasúti teherforgalomnak. A most aláírt kivitelezés — a HE-DO Zrt. nyerte 21 milliárd forint nettó áron — 2029 végére új acélszerkezetű vasúti hidat épít Pesterzsébet és Csepel között. A beruházás a Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv első nagy, hardver-szintű lépése; a 3 550 milliárd forintos, 10 éves program egyik kimondott célja a közúti teherforgalom egy részének vasútra terelése.
Adatok, amelyek helyükre teszik a képet
A modernizált vasúti kapcsolat és a közúti fuvarozás nem egymás versenytársai. A számok mindkettőre szükség van:
A Csepeli Szabadkikötő konténerforgalmának megoszlása
| Módozat | Arány |
|---|---|
| Közút | ~65% |
| Vasút | ~35% |
A kikötőbe érkező konténerforgalom kétharmada közúton jut el a magyar gazdaság szereplőihez.
Magyar belföldi áruszállítás (tonnakilométer, közelítő)
| Módozat | Arány |
|---|---|
| Közút | ~76% |
| Vasút | ~20% |
| Vízi + egyéb | ~4% |
A közúti fuvarozás továbbra is a hazai áruszállítás gerince — a Baross Terv céljainak elérése csak a két ágazat együttműködésével lehetséges.
A közúti fuvarozás iparági súlya
| Mutató | Érték |
|---|---|
| Logisztika hozzájárulása a GDP-hez | 5,5% |
| Közúti fuvarozó vállalkozások | ~12 900 (90%-uk KKV) |
| Az alágazatban dolgozók | ~130 000 fő |
| Tehergépjárművek, nyergesvontatók | 79 600 db |
Forrás: NiT Hungary iparági tudásbázis (2026); KSH áruszállítási statisztikák; Világgazdaság.
Közös munka, közös eredmény
A NiT Hungary júliusban kezdeményezte azt a szakmai egyeztetést, amelyen Vitézy Dávid kollektív közlekedésért felelős miniszter és Kapitány István minisztériumi vezető fogadta a fuvarozói és logisztikai érdekképviseleteket. A megbeszélésen a NiT Hungary átadta 10 pontos szakmai javaslatcsomagját, amelynek nyomán öt közös munkacsoport indult el — köztük az Intermodális és M1 munkacsoport, amelynek első ülésén, augusztus 5-én, épp a Csepeli Szabadkikötő és a terminálok kiszolgálása szerepelt a napirenden.
A NiT Hungary elismeréssel nyugtázza, hogy a szakmai párbeszéd konkrét kormányzati döntésekben és beruházásokban folytatódik. Ez a fajta közös munka szolgálja hosszú távon a magyar gazdaság versenyképességét, a hazai fuvarozó vállalkozások, és rajtuk keresztül 130 000 magyar család megélhetését.