3500 milliárd forintos fejlesztési program indul: a kormány új korszakot nyit a magyar vasút történetében

A kormány elindítja a Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervet, amely a következő tíz évben mintegy 3500 milliárd forintnyi, többségében európai uniós forrásból újítja meg a magyar kötöttpályás közlekedést. A cél egy korszerű, megbízható, gyors és versenyképes vasúti rendszer megteremtése.

Az új kormány elkötelezett abban, hogy véget kell vetni a vasútrombolás korszakának. Az elmúlt években számos fejlesztést leállított vagy elhalasztott az előző kormányzat, miközben a magyar vasút állapota folyamatosan romlott. A Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv ezt a folyamatot fordítja meg: nem egy-egy elszigetelt presztízsberuházást valósít meg, hanem hosszú távú, ciklusokon átívelő fejlesztési programmal kezdi meg a magyar vasút több évtizedes lemaradásának ledolgozását. 

A tízéves program keretében 3500 milliárd forintnyi fejlesztés valósulhat meg, melynek első ütemében 28 kiemelt projekt indul el: egyebek mellett 35 új, nagy kapacitású InterCity motorvonat beszerzése a legfontosabb IC-vonalakra, 42 új hévszerelvény vásárlása a szentendrei, csepeli és ráckevei vonalra, és megkezdődik a 10 legforgalmasabb vasútállomás átfogó megújítása.

Elmondható, hogy a távolsági közlekedést adó IC-hálózat teljesen megújul, hiszen új, klimatizált, akadálymentes, első osztállyal és fedélzeti büfével felszerelt motorvonatok nyújtanak majd nyugat-európai színvonalú szolgáltatást Budapestről Győr, Sopron, Szombathely, Veszprém, Zalaegerszeg, Pécs, Kecskemét, Szeged felé, ahogy a kör-IC-ken is Miskolc, Nyíregyháza, Debrecen, Szolnok irányába.

Az átfogó, a teljes országot érintő fejlesztési terv célja, hogy a vasúti járművek átlagéletkora jelentősen csökkenjen, bővüljön a modern, klímakímélő, nullemissziós vasúti szolgáltatás, valamint gyorsabbá és megbízhatóbbá váljon a fő- és mellékvonali közlekedés is, amely így valódi és környezetbarát alternatívája lesz az autós közlekedésnek.

A Budapestet és az agglomerációt érintő fejlesztések között kiemelt helyen szerepel a Déli Körvasút bővítése, a Nyugati pályaudvar és térségének megújítása, a hévhálózat átfogó fejlesztése, valamint a budapesti vasúti csomópont kapacitásának bővítése. A cél, hogy az elővárosi vasút a főváros környékén valódi alternatívája legyen az autózásnak, miközben a legforgalmasabb állomások teljes körű akadálymentesítése és korszerűsítése is megkezdődik.

Nyugat-Magyarországon új korszak kezdődhet a Budapest–Győr–Sopron és a Budapest–Szombathely InterCity-közlekedésben a következő években, miközben Győr állomása akadálymentes peronokat, lifteket és távlatban a Budapest–Varsó nagysebességű vasút fogadására alkalmas infrastruktúrát kap. Szombathely és Zalaegerszeg közvetlen kapcsolatát teszi lehetővé a zalaszentiváni átkötés (deltavágány), amelyet egy új megálló is kiegészít. Az innen Nagykanizsáig tartó vasútvonal villamosítása és rekonstrukciója egyaránt szolgálja majd a teher- és a személyszállítás igényeit.

Északkelet-Magyarországon a program egyik legnagyobb beruházása a Debreceni Nagyállomás felújítása mellett a Budapest–Miskolc vasútvonal legrosszabb szakaszának teljes átépítése. A fejlesztésnek köszönhetően megszűnhetnek a késések, 160 km/órás közlekedés válik lehetővé, megújulnak az állomások és gyorsabbá válik az eljutás Miskolc, Eger és Gyöngyös felé. Emellett a debreceni agglomerációs közlekedés is új alapokra kerül.

A Dél-Alföldön megkezdődik a Budapest–Szeged fővonal átfogó korszerűsítése. A beruházásnak köszönhetően negyedórával rövidülhet a Budapest–Szeged InterCity menetideje, 160 km/órás pályasebesség válik lehetővé, jelentősen javul a Dél-Alföld személy- és áruszállítási versenyképessége.

A Dunántúl középső és déli részein is jelentős fejlesztések kezdődnek. A Balaton mindkét partjának elérését gyorsítja a Székesfehérvár és Lepsény közötti szakasz átépítése végig kétvágányú és 160 km/órás pályává. A tó körül több vasútállomás megújul és akadálymentes lesz. Székesfehérváron az állomás előtti térség rendezésével jobb buszos átszállási kapcsolatok jönnek létre. A pécsi vonalon ugyancsak részleges kétvágányúsítás és a 160-as sebesség elérése teszi majd lehetővé a gyorsabb, óránkénti IC-közlekedést.

A Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv nem csak néhány kiemelt vonalról szól. Országos szinten megkezdődik a vasúti járműpark megújítása, a lassújelek felszámolása, az állomások akadálymentesítése, valamint az egységes digitális utastájékoztatási és menetrendi rendszer kiépítése. A cél egy olyan országos, a buszos szolgáltatással is együttműködő vasúti hálózat létrehozása, amely gyorsabb, megbízhatóbb és versenyképesebb alternatívát kínál az autózással szemben, miközben hosszú távon erősíti a magyar gazdaság és a vidéki térségek fejlődését. 

A programról készült összefoglaló bemutatót innen tudja letölteni.